Köszönet az édesanyáknak, nagymamáknak

Az anyák megünneplése az ókori Görögországba nyúlik vissza - derült ki azon ünnepség felvezetéséből, amelyet a Művészeti Iskola és az Aurel Pop Művészeti Líceum diákjai vasárnap délután utóbbi intézmény épületében tartottak.

Az Egyesült Államokban 1914, Magyarországon 1928, Romániában pedig 2010 óta számít hivatalos ünnepnek az anyák napja, az említett oktatási intézmények pedig immár harmadik alkalommal mondtak köszönetet az édesanyáknak, nagymamáknak.

A vasárnapi előadás  Kovács Éva színművésznő és Manfrédi Annamária zongora tanárnő munkáját, valamint a tucatnyi diák tehetségét és lelkesedését dicséri. A műsor gerincét Bartók, Mozart, Beethoven és Chopin zongoraművei, valamint többek között József Attila, Szabó Lőrinc vagy Mécs László versei alkották.

A mintegy félszáz személyt számláló közönség hálásan és lelkesen fogadta az előadást, sokan, többek között ezen sorok írója, pedig azon csodálkoztak, hogy milyen hátborzongatóan csodálatos hangokat tudtak elővarázsolni a csöppségek abból a hatalmas asztalnyi hangszerből, amit a 17. század vége óta zongorának neveznek; illetve, hogy milyen átéléssel és hiteles gesztusokkal mutatnak be egy-egy verset.

Az előadó-palántákat sem az utcáról beéktelenkedő autóriasztó hangja, sem a Láncos-templom harangja nem tudta kizökkenteni koncentrációjukból, és egy minden tekintetben tartalmas és szép ajándékkal lepték meg szeretteiket.